1 rész

Reggel kilenckor.

-Niki… kelj föl.. és készülődj.. nem sokára indulunk ..-Apám

-Jojó rendbe-mondóm kómás fejjel s ránézek a falon tündöklő th-s posztteremre

S közben mélyen a gondolataimba esek:
minek kel hajnalok hajnalán készülődnünk? Mért nem lehet kellemesebben ébredezni…jaj a th…kéne még egy poszter e mellé…

-Nikiiii-kiabál apám

-Jojó…készülők máris

Nehezen kikeltem az ágyból bementem a fürdőszobába s a tükörbe néztem…

Négyszerű.. mint egy bánya rém….a plasztikai sebészetnél újra plasztikáztatnák Kelemen Annát mint hogy engem…na mind 1…miután megfésülködtem s rendbe hozta magam egészen elfogadhatóan néztem ki.

Út közben a határnál még felvettük az unokatesómat Esztit mert ő is jött velünk..Olaszországba mentünk…én15,eszti 16 éves …

Esztivel jól elvoltunk a Th-ról beszélgetünk. Ahogy oda érünk apa neki ált felálintani a sátrakat. Addig Esztivel elmentünk a medencéhez úszni egyet. 2 óra múlva vissza mentünk a sátorhoz és elmentünk vacsizni az egyik étterembe a közelbe. Amíg ki hozták a kaját addig Esztivel megvedeltünk 3L kolát. Egyszer csak Eszti elkezdi ütögetni a vállam:

-Mit ütögetsz te buzi senki házi faszkalap???- Én

-Te geci az nem a Th ott?

Én oda kapom a fejem és egy meleg (fos) barna szempárral találkozik a szemem..Tomé volt az mert felénk fordult. Egy röpke pillanat után elkaptam a fejem s visszafordultam Esztihez.

-B*zd az téllég a Th. -Én

-Kérjünk egy autógrammot baze ?

-Nem tudom. Szerintem nem me épp nyaralnak nem kéne zavarni őket.- Én

-Na kérlek Niki kérlek gyere már egy aláírásba nem fognak belehalni…-húz fel a székről Eszti de a földön landolok –Ó bocs jól vagy??? –Eszti

-Köcsög… -Én

Oda mentünk és Eszti kért mindenkitől egy autógrammot. De én csak Tómmal szemeztem egész végig. Apa oda kiabált hogy megjött a kaja. Mi még gyorsan löktünk egy csáót a tokio bandának majd vissza ültünk az asztalhoz. Angyalkák voltunk mert megettünk mindent az utolsó falatig. A srácok akkora már felszívódtak. Majd visszavonulási parancsot adtak ki az ősök…Majd rájöttek hogy csak Ft van náluk ezért elmentük s felváltották euróra. Addig mi Esztivel beszélgettünk a sátorban mikorra furcsa hangokat hallottunk. Grimaszokat vágva összenéztünk majd kimentünk a szabadba megnézni hogy kik ezek az állatok.

Majd hirtelen össznézünk. A tokio hotel baromkodott ott. Tom és Bill épp greorgot és Gustavot lökdösték akik megbotlottak a rögzítő vasban s ráestek a sátrunkra. Ami sikeresen összedőlt az ők 200 kg-úktól.

-B*sszátok meg mind a ketten ti barmok..ahh a seggem-georg

-Jézuss..most mit csináljunk??-bill Tomhoz fordulva miközben nevet

-Pucoljunk..-tom s má sietett volna el mikor Eszti eléjük lépett.

-Ti nem mentek sehova…még is mit képzeltek??tudjátok mennyit szenvedtünk ezzel a meleg szarral???..addig nem mentek sehova amíg ezt rendbe nem teszitek..-eszti mérgesen.

Sajnos olyan mérges volt hogy a piros ködtől nem tudta hogy kikel beszél hanem csak trágár kifejezéseket vágott az ifjúkhoz.

-Bocsi Eszti egy kicsit fáradt és nem tudja mit mond.(Bocs ez egy csöves nem ismerem) – Én lefogva Eszti kezét.

Tom csak ott állt és tátogott…beszélni elfelejtett. Bill komolyabbra vette a dolgot és ő vállalta be a hosszasan hosszasnak tervező magyarázkodást.